Fábián László – Olimpiai bajnok, a MOB sportigazgatója

Fábián László olimpiai bajnok öttusázó, úszó, vívó, sportvezető. 1971-től 1980-ig a Budapesti Honvéd úszója, 1980-tól 1996-ig a Budapesti Honvéd öttusázója, 1982-től 1988-ig a Budapesti Honvéd, illetve 1988-tól 1993-ig a BSE, majd a Honvéd vívója volt. Nemzetközi szintű eredményeket öttusázásban és párbajtőrvívásban ért el. Öttusázásban 1981-től 1995-ig, vívásban 1987-től 1990-ig volt tagja a magyar válogatottnak. Két olimpián vett részt, 1988-ban Szöulban tagja volt a Fábián László, Mizsér Attila, Martinek János összeállítású magyar öttusázó csapatnak és a párbajtőrcsapat tagjaként is hatodik helyezést ért el. Az aktív sportolástól 1996-ban vonult vissza.

Téma: Az érdekelti körök menedzsmentje és sportszakmai fejlődés, avagy a MOB stratégiája az olimpia tükrében. Sportvezetőként hisz a jelenlegi hazai sportstratégia sikerében, amely nem csak sportszakmai fejlődést céloz meg. A főbb érdekelti körökkel – azaz a tagsággal, a szövetségekkel, az állami sportirányítással, a médiával és a szponzorokkal, illetve a MOB nemzetközi kapcsolatrendszerével – felépített együttműködés terén is javulást érnek el. Fábián László, olimpiai bajnok öttusázó, hatszoros világ- és ötszörös Európa-bajnok – és sorolhatnánk még az érdemeit – sportvezető, 1996-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2013-tól pedig a MOB sportigazgatója. Gyorsulva fejlődő világunkban saját sportága is folyamatosan változik: hogy csak egy irányt említsünk, a „rapid öttusa” kérdése terítékre került már évekkel ezelőtt. A nézettség-látvány-költségek háromszögében szólhatnak-e másról a sportágak, mint az eddigi tradicionális értékek? Hogyan értékeli a MOB és bővebben a sportvilág Magyarország olimpiai részvételét? A japánok közel 60%-a még tavasszal is lefújta volna a tokiói nyári olimpiát – látták-e, érezték-e ennek nyomait? Hogy lehetett így szívvel-lélekkel beleállni a felkészülésbe, a versenyekbe? A sportéletben betöltött vezetőszerepe mellett négy gyermek édesapjaként László aktívan részt vesz a Szent Királyi Tehetségprogramban is, amelynek célja, hogy a támogatással a jövő reménységeit közelebb hozza álmaik eléréséhez, hosszú távon pedig tovább gyarapítsa Magyarország olimpiai aranyérmeinek számát. Miért tartja a tehetséggondozást szívügyének?