Mikkamakka bölcsességétől a befolyásos hölgyekig

Sokan és sokszor ígérték már meg nekünk ebben a hazában, hogy hamarosan beköszönt a jólét. Aztán valahogy mindig úgy alakult, hogy azokhoz a kevesekhez, akik kecsegtettek tényleg be is költözött. Azokhoz viszont, akiket azzal hitegettek, hogy már csak néhányat kell aludni, sohasem. Sajnos nem nyitottunk cukrászdát Bécsben, és valahányszor elkocsiztunk Nyugatnak indulva akárcsak Triesztig is, szembejön a válóság: a közöttünk lévő különbség nem csökken, inkább nő.

A hétköznapi tapasztalat a minap írásos és tudományos megerősítést kapott. Megjelent egy tanulmánykötet, amely 22 ország gazdaságtörténetét tárja fel kíméletlen pontossággal 1800-tól 1990-ig. A kijózanító tanulság: régiónk egyetlen állama sem tudott felzárkózni még Ausztriához sem, nem hogy Németországhoz vagy esetleg Nagy-Britanniához. Mindez elkerülte volna a figyelmemet, ha nem hallgatok bele a minap a G7 podcastjába. Ebben Vonyó Tamás egyetemi docens, mint a sok-sok szerző egyike sorolja a lehangoló számokat, tényeket és tendenciákat. Az egészről kedvenc meseíróm, Lázár Ervin Mikkamakkája jutott eszembe és a Négyszögletű Kerek Erdő. Aki és ahol lakonikus tömörséggel beszél ugyanerről: Akinek nem volt, annak nem is lesz.

Amúgy a tudós-szerző szerint a kötet pozitív üzente az, hogy ugyanezen idő alatt a régió egyetlen gazdasága sem süllyedt el vagy süllyedt sokkal mélyebbre. A helyünk adott. A mocsár sem nem nyel el, sem nem hagy szabadulni. Sziszifusz, hol vagy?

Mindenki másképpen emlékezik meg a nőkről a róluk elnevezett nap közeledtével. Nekem egy kicsit ezt ünnepli az új amerikai elnök, aki igenis foglalkozott nőügyekkel és egyenlő arányban választott kormányába férfiakat és nőket, s persze az első női alelnök, Kamala Harris is. Ahogyan őszinte öröm volt megtapasztalni a minap azt a womenpower-t, ami a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége női vezetői klubjában összpontosul. Férfiként csak lopva pillanthatok be az inspirációs előadásokba, de a közösség tartalomfejlesztésért felelős partnereként mégis joggal állítom: erről a klubról sokat fogtok még hallani. Hasonlóan izgalmas volt végiglapozni a Forbes összeállítását azokról a hölgyekről, akiket a legbefolyásosabbaknak tart a szerkesztőség. Ott van bennük a példa ereje és sokan elmondták, hogy érzik is ennek minden felelősségét. (Külön öröm és elismerés, hogy egyikük, Kende-Hofherr Krisztina azt válaszolta a gratulációmra: „Gyakran eltöprengek azon, hogy te honnan láthattad, hogy ez az irány megvan bennem? Először talán már 10 éve is ilyesmire utaltál a beszélgetéseink során.“)

Amúgy tényleg kulcsfontosságú az a kép, amit a befolyásosok sugároznak. Egy friss felmérés szerint éppen ez, a látható-értékelhető példa sarkall sokakat arra, hogy nőként is vezetővé akarjanak válni. Magyarország már ma is irigyelt szinten áll a menedzsmentekben helyet kapott hölgyek arányát tekintve. Az EU 34 %-os átlaga felett mi 42 %-ot százalékot tudunk felmutatni. Ezzel pedig elhozzuk a bronzérmet, igaz három további országgal osztozva a dobogó ezen fokán. Rosszabb a helyzet az első számú vezetőket nézve, de így legalább van hova fejlődni.

S a végére még egy, sajnos igazán negatív példa. A kép teljességéhez viszont ez is kell. A Nemzeti Sport idéz fel egy március eleji interjút. Ebben a Kisvárda sportigazgatója büszkén meséli, hogy felkérte a külföldi sportolók feleségeit, barátnőit, hogy ne terheljék mindenféle házimunkával a teremtés koronáit, s különösen ne várják el, hogy éjszaka nekik kelljen felkelni az ilyen-olyan szükséget szenvedő és ezért nemtetszésüket sírva kifejező csecsemőkhöz. No comment itt, de a 444.hu erről szóló posztja alatt nagyon is sok.

Aki eljut eddig az olvasásban az talán már tudja, hogy utolsó bekezdésként minden héten megosztok egy idézetet. Egy testimonial, amely – névvel és címmel együtt – a Your Way Consulting hamarosan elkészülő új weboldalán is helyet kap majd. Büszkeségeim ezek.

„Tűpontos kérdések, mindig bele a céltábla 10-es mezejébe. Tanácsadó, de nem tanácsot ad, inkább addig piszkál, míg ki nem mondod, míg Te magad rá nem jössz. Tréningjein kihozza belőled a maximumot, előadásairól garantáltan személyre szabott üzenetekkel, fájdalmasan őszinte felismerésekkel távozol. Békeidőkben inspirál, bevon és ott tart, összehoz és megnevettet, épít és rávilágít. Válságban kommunikálni tanít, megtámaszt, biztat és kiegyenesít. Tisztul a kép, izmosodik a brand, ahol és amíg Ő ott van.”